Az elmúlt hetekben kapott szárnyra a hír, hogy Magyarország kormányát hacker-támadással fenyegette meg az Anonymous csoport. A meghirdetett háború okaként többek között azt jelölték meg, hogy a egyes intézkedésekkel cenzúrázni kezdték az újságírókat, csorbítva ezzel a sajtószabadságot.
A sajtószabadságot mint alapjogot a véleménynyilvánítás szabadságának részeként az Alaptörvény mondja ki. A médiaszabályozás jogszabályi kereteit továbbá a 2011. január 1-jén hatályba lépett a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény biztosítják. A jogszabályok politikai vitákat, sajtóvisszhangot váltottak ki, de a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) és az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) is kifejtette véleményét a törvényekkel kapcsolatban.
Az új szabályozással létrejött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, ami a hírközlés eredményes és jogszabályoknak megfelelő működésének ellenőrzésére, felügyeletére hivatott. Önálló hatáskörrel rendelkező szervei révén -- ilyen a hatóság Elnöke, Médiatanácsa és Hivatala -- javaslatot tesz a hatáskörével összefüggő jogszabályalkotási kérdésekben, piacelemzést végez, eljár a hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat.
A MÚOSZ szerint a 2010-ben meghozott rendelkezésekkel egy hatóság kezébe adja a sajtószabadságot, a demokratikus nyilvánosság egészét fenyegetve ezzel. Az újságíró-szövetség az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának 2010-ben küldött levelében az -- akkor még -- törvénytervezet visszavonását kérte, és kifejtette, ha elfogadják azt, a médiaalkotmányban megfogalmazott normák konkrét hatósági megítélése és szankcionálása válik lehetővé, szemben az addig alkalmazott bírói úttal.
Az EFJ 2010-ben úgy vélekedett, hogy a tervezet nem felel meg az európai normáknak, és kommunista időket idéz, állami szabályozás alá vonná a nyomtatott és az audiovizuális média nagy részét, illetve az internetet. A Nemzetközi Újságíró Szövetséggel (IFJ) közösen a magyar kormányt arra szólították fel, hogy vonják vissza a javaslatot, illetve indítson nyilvános vitát a témáról, a média képviselőivel is egyeztetve.
Az Alkotmánybíróság 2011 decemberében a médiaszabályozás több rendelkezését is alkotmányellenesnek ítélte, a tartalomszabályozással, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, és a Média- és Hírközlési Biztos intézményével kapcsolatban, így az Országgyűlés módosítani kényszerült egyes rendelkezéseket.
Magyari Péter, a 444 újságírója szerint -- mint az a Lumensnek adott interjújából kiderül -- nem a szabályozás okozza a legnagyobb gondot a sajtó számára. Mint mondja -- "Sokkal inkább gazdasági okokból van bajban a sajtó". Hiszen -- "a tulajdonosi oldalon egyre több politikához köthető figura jelenik meg, a gyenge piac miatt pedig emellett a nagyobb hirdetők befolyása is megnőtt".
Komlósi Gábor, a MÚOSZ elnöke az öncenzúrában látja a véleményszabadság (ön)korlátozását, nem mer mindenki mindent leírni. Továbbá úgy véli, hogy -- "Mindenki azt ír, amit akar, csak az a kérdés, hogy hova. Találkoznia kell a tulajdonos és a lap vezetőinek szándékával, különben esély nincs arra, hogy megjelenjen". Vagyis a jogszabályi környezet mellett a lap tulajdonosi háttere is jelentősen befolyásolja az újságíró munkáját.
