Elkészült egy újabb jogszociológia beadandó. Jó szórakozást hozzá!
Az írás a Tovább gombra kattintva olvasható.
Bevezető
Diego Gambetta Mafia: the Price of Distrust című írásában azt vizsgálja, hogy milyen okai voltak és milyen következményei lettek Olaszországban, elsősorban Szicíliában. Gambetta munkájának már a címe – melyet magyarra a Bizalmatlanság árának fordíthatnánk – is arra utal, hogy a szicíliai szervezett bűnözés kialakulása az állami tevékenységben való bizalmatlanságra vezethető vissza. Jelen dolgozatomban igyekszem -Diego Gambetta szövegét alapul véve - más megközelítésből is megvizsgálni a maffia működését, jellemzőit, szociológiáját, érintve a magyar jogszabályi hátteret.
A magyar Btk. szerint a bűnszervezet három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése (Btk. 459. § (1) 1.). A Büntető Törvénykönyv alapján a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik (huszonöt évet nem meghaladóan), azzal szemben, aki szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el (Btk. 91. § (1)).
A Keresztapa
A legtöbb ember filmekből, sorozatokból, esetleg könyvekből kaphat képet a maffiózók világáról. Ez a kép így természetesen valamelyest torzított, főleg a magyar viszonylat tekintetében. A szervezett bűnözést leginkább feltáró, és egyben talán leghitelesebb, kultuszfilmmé vált alkotás a Mario Puzo regénye alapján Francis Ford Coppola rendezésében trilógiává fejlődött Keresztapa. A filmek a második világháborút követő időszakban játszódnak Amerikában, főként New Yorkban, illetve egy-egy epizód erejéig Szicíliában és Kubában. A bűnszervezetekbe szerveződő New Yorki olasz közösség közel sem átlagos életét és vezetőjének személyiségfejlődését ismerhetjük meg. Részletessége és hitelessége miatt a maffia szociológiájának, felépítésének és tevékenységének elemzésénél a továbbiakban ezt a filmtrilógiát veszem alapul.
A maffia szervezeti felépítése, szociológiája
Egy szervezett bűnözői csoport részben a Gambetta által is említett okok miatt jön létre, vagyis az állammal szemben kialakult bizalomhiány folytán. Az emberek csoportba szerveződnek, hogy megóvják magukat a külső és belső veszélyes tényezőktől. A maffia tehát egyfelől egyfajta védelmi funkciót lát el. Ez az egyik magyarázata a társadalmak kialakulásának is. A másik kialakulási ok az anyagi javak szerzése, ami szintén hatékonyabban működik más emberekkel együttműködve, egy központi irányítás alatt, munkamegosztás alapján. Ez inkább a társaságok, cégek kialakulásának jellemző oka. Egy bűnszervezet tehát egyszerre mutat társadalmakra és társaságokra jellemző tulajdonságokat is.
A maffiát egy teljhatalmú, karizmatikus vezető irányítja, alatta helyezkednek el a különböző szinten álló vezetők és „közemberek”, éppen, mint egy társadalomban, vagy még inkább egy hadseregben. Mindenkinek megvan a maga feladatköre és helye a mikro társadalomban. Az „alattvalók” parancsokat teljesítenek, a vezetők stratégiákat gyártanak, szervezkednek, egyezkednek és utasításokat adnak.
A Keresztapában a patriarchális tekintélyelvűség találkozik a családban kialakuló hierarchikus rendszerrel, ugyanis a közösség alapját főként a vérségi és vallási kötelék képezi. A család összetartásában fontos szerepe van a szülő — gyermek és keresztszülő — keresztgyermek, még inkább az apa — fiú, keresztapa — keresztfiú kapcsolatnak. Láthatjuk tehát, hogy mint a középkorban a királyi családok közötti házasság, a huszadik századi olasz maffiában a gyermek megkeresztelése jelentette a szövetség megpecsételését.
Itt jön be a képbe a másik jellemző összetartó erő a vallás, ami valószínűleg az olasz mentalitásból és hívői attitűdből származik. A film számos utalást tesz a vallás jelentőségére a film egyik fontos, és egyben kezdő jelenetsora a „Keresztapa” leányának esküvője. Ellentmondásos persze, hogy a keresztény értékrendbe hogyan fér bele a különböző emberellenes bűncselekmények elkövetése, főként a gyilkosság, de ezen elvek háttérbe szorulásával már a vallási és keresztes háborúknál is találkoztunk.
Egy bűnszervezet tulajdonképpen egy társadalom a társadalomban, egy mikrotársadalom. Saját vezetőkkel, törvényekkel, morális szabályokkal. A legfőbb törvényhozó és bíró a Keresztapa, aki az általa megalkotott törvényeket betartatja, olykor szankcionálja. Azok a monopóliumok, melyek egy modern országban az államot illetik meg, itt a maffiavezért illeti meg, aki bizalmasai segítségével hajtja végre a büntetést. A fent említett okok folytán az „elkövetők” gyakran családtagok, rokonok, előfordul, hogy igen közeli hozzátartozók. A rend és biztonság fenntartásának érdekében ezekkel a személyekkel szemben is fel kell lépni, olykor életüket venni. Itt is párhuzamot fedezhetünk fel a középkori monarchikus berendezkedésekkel, ahol szintén minden hatalmi ág egy személyben összpontosult.
Ahogy egy társadalomnak, úgy egy cégnek is megvan a maga vezetője, vezetősége, szervezeti felépítése, szabályai. Persze hagyományos esetben ezek nem ütköznek az állami szabályozással, de ettől tekintsünk most el.
Egy társaság vagy vállalkozás legfőbb célja a bevétel és a profit növelés. A maffia céljai között is előkelő helyen szerepel az anyagi javak maximalizálása. Egy „jól működő” bűnszervezet, akárcsak a mai multik, több lábon él, több területen, több üzleti szférában tevékenykedik. A filmben is a Keresztapa „családi vállalkozása” részesedik a szerencsejátékból, védelmi pénz szedéséből és egyéb kisvállalkozások bevételéből.
A maffia látszólag működhetne törvényesen is, hiszen pénzt keresni, vállalkozni nem bűn, de még megvédeni magunkat és másokat sem az. A gond itt az önbíráskodással és az illegális üzleti tevékenységekkel van, amivel együtt járnak egyéb bűncselekmények is, például a testi sértés, vagy akár az emberölés.
A maffia hatása a környezetére
Az országokhoz hasonlóan a szervezett bűnözői csoportok között is vannak érdekkonfliktusok, melyek olykor háborút eredményezhetnek. Ezekben a háborúkban (akár csak a nemzetek közöttiekben) is esnek el „harcosok”, esnek áldozatul ártatlanok, jelennek meg árulók, indulnak bosszúhadjáratok. Az érdekérvényesítés végső eszköze az agresszió, erőszak, fegyverek. Mindez egy városon belül, a tehetetlen lakosság környezetében, akik néha kénytelenek részeseivé is válni az eseményeknek.
A bűnszervezetben elkövethető bűncselekmények igen széles köre ismert. A filmben a gyilkosságon és testi sértésen túl főként a védelmi pénz követelése, zsarolás, illetve a maffiacsaládok közötti konfliktust is szító kábítószer-kereskedelem jelenik meg. A lakosságban kialakul a félelem, a város szinte minden kisvállalkozója, bolt tulajdonosa, kereskedője valamelyik család védelmét „élvezi”, és védelmi pénzével bevételeiket gyarapítja. Olykor szívességet kérnek a Keresztapától, amit idővel viszonoznak, ha rajtuk a sor. Mindezt háborúmentes, „békés” időszakokban is.
A maffia ma
Ma a bűnszervezetek többsége sokkal inkább a pénzszerzésre specializálódott, és elvesztette védelmi, „igazságszolgáltató” szerepét. Az előző hasonlathoz igazodva tehát, jobban hasonlít egy céghez, vállalkozáshoz. A védelmi pénz szedése, a maffia által kialakított szabályokkal szembeszegülők szankcionálása helyett előtérbe lépett a szervezet üzleti profiljának növelése, a minél jövedelmezőbb vállalkozások indítása, az illegális tevékenységek során szervett jövedelem tisztára mosása. Mindezt teljes titoktartásban. A csoporton belül, illetve az azzal kapcsolatban álló személyekkel szemben persze most is gyakran lépnek fel erőszakosan, akár halálos áldozatokat is maguk mögött hagyva. De talán már nem tartanak egész településeket rettegésben, vagy csak ritkább esetben.
Az egyik legismertebb és legjövedelmezőbb, alvilághoz köthető bevételforrás a kábítószer-kereskedelem. De jellemző még az emberkereskedelem, prostitúció, uzsorahitel, illegális szerencsejátékok is. Számos más bűncselekmény is köthető még a szervezett bűnözéshez, szinte kiegészítő jelleggel, például az adócsalás, korrupció, zsarolás, önbíráskodás.
Egy érdekes példa, hogy Nápolyban például megmaradt a maffia rendfenntartó szerepe. Ott ugyanis a maffia főként a turizmusból szerzi bevételeit, így érdekében áll megvédeni a turistákat. Fellép a rablásokkal, kocsilopásokkal és egyéb, látogatókat károsító cselekményekkel szemben. A nápolyi rendőrség helyett tehát a maffia védelmét élvezhetjük, ha a dél-olaszországi településre látogatunk.
A maffia Magyarországon
Hazánkban a szervezett bűnözés leginkább a rendszerváltás után jelent meg. A kilencvenes évek az olajszőkítéssel vette kezdetét. Az ebből meggazdagodó maffiózók a mai napig jelentős befolyással bírnak a hazai alvilágban. Erre az időszakra jellemzőek a maffiaháborúk, a hatóságokkal való összetűzések is.
Manapság Magyarországon is a kábítószer-kereskedelem a bűnszervezetek legfőbb profilja. Gyakran szórakozóhelyekbe fektetik pénzüket, ahol akadálytalanul adhatják el a drogokat, nem kis pénzt szerezve magából a helyből is. Sztriptízbárokat üzemeltetnek, amik helyet adnak a prostitúciónak is. Lopott árukkal kereskednek, védelmi pénzt szednek, fegyvereket árulnak.
Jelentős jelenléte van itthon az ukrán, román, kínai, olasz maffiának is, legalább is kapcsolatban állnak a hazai maffiacsoportokkal.
Befejezés
Láthatjuk tehát, hogy az olasz maffia XIX. századi kialakulása óta jelentős változások történtek az alvilágban. Átrendeződtek az értékrendek, az „üzletpolitika” és a szervezett bűnözés profilja is. A modernizáció hatására megjelentek új módszerek, üzletágak, megújultak a régiek. Néhol, így Olaszországban azonban megmaradt a maffia régi funkciója is. Bár talán már jelentősebb a maffia társasági attitűdje, mint régen, de továbbra is megtartotta mikrotársadalmi jellemzőit is.
Felhasznált irodalom:
- Diego Gambetta – Mafia: the Price of Distrust
- http://www.magyarmaffia.eoldal.hu/
- http://www.zsaru.hu/content/az-alvil%C3%A1g-kir%C3%A1lya
